2010. szeptember 9., csütörtök

Visszatekintés /3.rész/

A mai szép napos idő hatására felidéződtek bennem nyári pillanatok, erről pedig a nyár ízei, ami kimondottan ilyenkor élvezhető...szerencsére gyümölcsből és zöldségből is van néhány, ami ilyenkor megterem a kertben, vagy kapható a boltokban/piacokon hazai termésű, nemcsak import -megjegyezném ez utóbbinak például télidőben az ára is borsosabb.
A lényegre térve, ma nálam a gyümölcsöké a szerep, azok közül is számomra a nyár igazi ajándéka a dinnye! Úgy gondolom ezzel nem vagyok egyedül, hiszen igen széles "rajongói körrel" büszkélkedhet eme gyümölcs, akár görög, akár sárga, akár zöld húsú. Már régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy milyen jó lenne végre jóféle dinnyelevest készíteni. De a megvalósítás valahogy minden nyáron elmaradt. Az áttörés ezen a téren az idei nyáron történt meg, mivel most még többet kutakodtam a különböző újságokban, míg egyszer a kezembe akadt a recept, amit sürgősen meg is kellett valósítani. Nem tagadom ehhez azért még részben az is hozzájárult, hogy Lajos Maritól származik, ami nálam általában azt jelenti, hogy jól bevált recept és tuti sikerülni fog és nem csalódok benne, mert Lajos Mariban sosem lehet...:) /Gondolom azok között, akik jártasabbak már a gasztronómiai lapok olvasásában, ismerősen cseng a hölgy neve, ha nem, akkor ideje utánanézni a receptjeinek!/
Tehát nekifogtam, elkészítettem, és hát már az illata sem volt semmi, az íze pedig...hmmm egész évben enném, nem tudnám megunni..a végeredmény pedig ez lett:


Fehérboros dinnyekrémleves
Hozzávalók:
25 dkg sárgabarack -én ezt vegyesen a dinnyékből oldottam meg, mert tisztán dinnyelevest szerettem volna
4 ek. citromlé
1/2 sárga húsú dinnye (40dkg)
1/2 zöld húsú dinnye
50dkg görögdinnye
5dl édes, muskotályos fehérbor
4 ek. méz
2 csipet őrölt fahéj
1 púpozott evőkanál étkezési keményítő
néhány mentalevél a díszítéshez

A dinnyéket kettévágtam, magjait kiszedtem, majd a dinnyék húsából karalábévájóval/dinnyevájóval 28-30 golyót formáztam, amit félretettem a díszítéshez. A maradék dinnyehúst kivájtam evőkanállal, majd a borral, mézzel és a fahéjjal együtt fedő alatt forraltam 15 percig, mérsékelt tűzön. Majd az egészet péppé turmixoltam. Ezután a keményítőt 2 evőkanál hideg vízzel elkevertem, a leves levéből néhány kanálnyival összekevertem, majd ezután öntöttem hozzá a leveshez, amit így éppen csak összeforraltam vele. 
Hideg vízben, időnként megkeverve hűtöttem, mikor kihűlt, jó 2-3 órára lefedve a hűtőbe tettem, hogy jól kihűljön. A tálalást erőleves csészében, vagy üvegtálkában ajánlotta, de nekem jött az ötletem, hogy mi lenne ha a sárgadinnye megmaradt részeit használnám tálaláskor..és bejött mindeninek! Ajánlottak hozzá még vaníliás cukorral ízesített tejszínhabot, ha valakinek kell ilyen extra hozzá, én kihagytam és egyáltalán nem hiányzott. Mindegyik fajta dinnye golyójából jutott díszítésnek 2-3 golyó, és a tetejére még mentalevelek. És már kész is. Nagyon ajánlom mindenkinek!
Jó étvágyat hozzá!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése